Községek Magyarországon
fejlec

Barbacs község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Csornai kistérség
Lakosság: 769 fő
Terület: 13.65 km2
Népsűrűség: 56,34 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése. Az egykori Tóköz egyik nyugati falva, Csornához 4 km-re fekszik. A 85. számú főúttól északra található. A Győr t-Csornával összekötő út mellett található a Barbacsi-tó. Területe 26,4 ha. A tó a Hanság maradványaként környezetvédelmi terület. Összesen 280 ha területen terül el. Segély vízében haltenyésztés folyik, de nádtermeléssel is foglalkoznak. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.

Története

A rk.templom és a temetőkápolna

1220-ban történik az első írásos említése. A középkorban a királyi kincstár tulajdona, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás veszi át. 1681-ben Eszterházy Pál vásárolja meg.

A lakosság a halászatból él meg. Minden telekhez halászó víz tartozott. A parasztság ebből élt meg, de a jobbágyság előtt tiltott terület volt. Az uraság magának tartotta fenn. Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának. A 17. századtól búcsújáró hely volt. A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette és ”száraz és posványos” legelőkkel pótolta őket. A népességet a Hanság vizeivel elzárt település helyhez rögzítő hatására a népessége állandósult.

A 20. század első harmadában lakossága 1. 100 fő körül volt. Az 1945-ös földosztás a szegényebbeket is kedvezőbb helyzetbe hozta. 1974-től Bősárkányhoz csatolják a községet öt szomszédos településsel együtt. Az intézményeket integrálták. A termelőszövetkezet is megszűnt. A falu lassú elöregedése is tapasztalható.

Látnivalók, érdekességek

  • római katolikus templom barokk épület, amelyet 1753-ban szenteltek fel. A szószék 1760-ból való. A főoltárát 1880-ban állították.
  • A Hanság falut környező látványa,
  • A falu hagyományait bemutató kiállítás: gyékényfonás, kosárfonás, a halászattal összefüggő tevékenységek,
  • Barbacsi fehér lyukhímzés

Forrás

  • Bunovácz Dezső: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2006) ISBN 963 9089 94 X

Következő községek

Barcs | Bárdudvarnok | Barlahida | Bárna | Barnag | Bársonyos | Basal | Baskó | Báta | Bátaapáti | Bátaszék | Baté | Bátmonostor | Bátonyterenye | Bátor | Bátorliget | Battonya | Bátya | Batyk | Bázakerettye | Bazsi | Béb | Becsehely | Becske | Becskeháza | Becsvölgye | Bedegkér | Bedő | Bejcgyertyános | Békás | Bekecs | Békés | Békéscsaba | Békéssámson | Békésszentandrás | Bekölce | Bélapátfalva | Bélavár | Belecska

További községek

Homokszentgyörgy | Hidegség | Mezőkomárom | Somogydöröcske | Mezőcsokonya | Tarpa | Bélapátfalva | Dobri | Szőkéd | Kisasszond | Nagyszekeres | Pusztaföldvár | Paloznak | Csanytelek | Királd | Kenézlő | Ivánbattyán | Kálócfa | Kárász | Istvándi | Nagycserkesz | Felsőnyék | Zsarolyán | Bodmér | Kisdér | Somogysámson | Lippó | Rábatamási | Bátor | Lajosmizse | Szalafő | Sopronhorpács | Szálka | Nagytálya | Kiskőrös | Somogyapáti | Bázakerettye | Dég | Füzérkomlós | Jánoshalma | Nagyigmánd | Kék | Lázi | Csomád | Gordisa | Mánfa | Galgamácsa | Helesfa | Dozmat | Komárom